Orvosnak lenni… hivatás.
És hogyan őrizheti meg az ember azt a motivaci, amit akkor érzett, amikor úgy tűnt, hogy ez egy küldetés?
Néha nem megy majd másként, mint foggal-körömmel. De néha a motiváció kapaszkodik majd beléd úgy, mint egy kullancs — és te is kapaszkodni fogsz az iskolába. Miért?
Mert kapsz egy ISIC-kártyát, amelynek hátoldalát az Orvostudományi Kar logója és egy piros csík díszíti.
Mert felveheted a fehér köpenyt (első évben ugyan csak a boncteremben).
Mert minden rokonodat az fogja érdekelni, hogy voltál-e már valamilyen boncoláson.
Mert rájönni és megtanulni, merre fut az összes csont, izom, ideg és ér, borzasztóan nehéz — de nagyon menő.
Mert az első év teljesítése után van okod az ünneplésre.
Mert a következő évek preklinikai tantárgyai legalább rálátást adnak az egyes (nemcsak orvosi) szakterületek hatalmas terjedelmére és mélységére.
Mert különböző orvosokhoz és vizsgáztatókhoz kerülsz, és rájössz, hogy az emberi hozzáállás az egyik legnagyobb érték, amit egyszer majd a betegeidnek adhatsz.
Mert időnként, sőt gyakran találkozol majd egy témával, amely felkelti az érdeklődésed, és szeretnél többet megtudni róla — és meg is fogod tenni.
Mert a test egy hatalmas csoda, és működése — a modern ismeretek ellenére is — néha még mindig titokzatos marad.
Mert a nagymama és nagypapa diagnózisai többet fognak mondani, mint amit a Google valaha is megmagyaráz.
Mert a Google nagyszerű segítő, de rossz orvos.
Mert idővel képes leszel megítélni, hogy egy nátha vagy torokfájás igényli-e a háziorvost vagy sem.
Mert megnyílik előtted a diagnózisok világa, de a gyógyszerek és más kezelési eljárások világa is, és legalábbis kiismered magad bennük.
Mert a gyógyszertárban többé nem fogsz hatóanyag nélküli, túlárazott, szép dobozokat vásárolni, hanem tudni fogod, melyekre érdemes rábízni magad.
Mert a kötelező kórházi gyakorlatokon különböző betegekhez kerülsz, és sokuk napját feldobja majd egy kedves szó, a jelenléted és az érdeklődésed.
Mert elkezded értékelni az egészséget, amid van, a testedet, amely szolgál téged, még akkor is, ha talán nem olyan tökéletes, mint ahogy elképzeled.
Mert az orvostudománynak számtalan specializációja és subspecializációja van, és mindenki megtalálja a sajátját — és egyáltalán nem biztos, hogy ez a kórházban lesz.
Mert az a képesség, hogy egy hatalmas vizsgaanyag megtanulása közben önmagadat legyőzd, nagyon hasznos készség az életben.
Mert a végén nemcsak diplomával távozol, hanem hatalmas életleckével is: alázattal és önfegyelemmel.
Mert az orvosi hivatás élethosszig tartó tanulást igényel, így soha nem dőlhetsz hátra.
Mert orvosnak lenni bizonyos mértékig valóban egy küldetés.
Szerző: @medickamudruje
