A jelentkezési határidő lejárt, te hogy állsz? Már kiválasztottad a karodat? Ha nem, ne aggódj, ma Anna Pavlíková hallgatóval bemutatjuk neked a Prágai Károly Egyetem 1. Orvostudományi Karát.
Ahogy a neve is mutatja, ez a Cseh Köztársaság történelmileg első orvostudományi kara, amelyet IV. Károly császár alapított 1348-ban. A Károly Egyetem, más néven „studium generale”, Közép-Európa első orvostudományi felsőoktatási intézménye. A kar alapításával a császár egy képzett orvosi elit létrehozására és a minőségi egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének javítására törekedett. Az orvostudományi kar 1419-ig oktatta az orvosokat és adományozta a bachelor és master fokozatokat.
Azóta a kar számos változáson ment keresztül, de a magas színvonal, a szakértelem és a hagyományok iránti elkötelezettsége a mai napig fennmaradt. A kar számos orvost és tudóst nevelt, akik befolyásolták a világ orvostudományát. A jelentős személyiségek közé tartozik például Jan Evangelista Purkyně, a Purkyně-sejtek felfedezője, vagy Gerty Coriová, az első nő, aki Nobel-díjat kapott fiziológia és orvostudomány területén.
A kutatás terén a kar széles körű témákra összpontosít, a biomedicinális kutatástól a klinikai tanulmányokig. Aktívan együttműködik más tudományos intézményekkel és részt vesz nemzetközi kutatási projektekben, ezzel erősítve pozícióját a globális orvosi közösségben. Az elmúlt években a tantermeket felújították, így a hallgatók modern, interaktív eszközökkel felszerelt környezetben tanulhatnak.
https://www.facebook.com/anatomie1.LF/photos/pb.100082855766371.-2207520000/116400544390380/?type=3
A kar Prága történelmi központjában található, így tömegközlekedéssel vagy kerékpárral is könnyen megközelíthető. Közvetlenül mellette található egy park, ahol a szemináriumok közötti szünetekben feltöltődhetsz.
A jelentkezők több tanulmányi szak közül választhatnak, például a hagyományos általános és fogorvosi szakok mellett nem orvosi szakok is rendelkezésre állnak, mint például a fizioterápia, szülésznői asszisztens vagy addiktológia. És hogyan értékeli a tanulmányokat Anička, az egyik hallgató?
Mi ösztönzött arra, hogy orvostudományt tanulj?
Az utolsó pillanatig nem igazán tudtam, mit szeretnék tanulni. Számos jelentkezést küldtem el különböző, egymással nem összefüggő szakokra, és azon gondolkodtam, melyikre szeretnék leginkább bejutni. Az orvostudományt azért választottam, mert úgy tűnt, hogy ez egy értelmes, jövőbe mutató szak, amelyben nem kell attól tartanom, hogy munkanélküli leszek. Emellett nagyon érdekesnek találtam, hogy mennyi minden rejlik az emberi testben, és többet akartam megtudni erről. Olyan volt számomra, mint egy kis univerzum, ahol minden pontosan működik és illeszkedik egymáshoz mindannyiunkban. :)
Ráadásul átlagos eredménnyel jutottam be a karra, így vonzó volt, hogy nem kell felvételi vizsgákra készülnöm. Kíváncsi voltam arra is, hogy az orvostudomány valóban olyan nehéz-e, mint mondják, és érdekelte, hogy képes leszek-e rá.
Miért választottad ezt a karot?
Az 1. LF-et azért választottam, mert ez volt az egyetlen kar, amely angol helyett német nyelvtanulási lehetőséget kínált. A többi karon az angol volt a kötelező nyelv, a német csak választható tantárgyként vehető fel. Ezen a karon az is tetszett, hogy ez az egyetlen orvosi kar Prágában, amely a középiskolai átlagos jegyek alapján is felveszi a hallgatókat, így nincs szükség felvételi vizsgákra. Ráadásul a kar nagyon barátságosnak tűnt számomra, amikor megkaptuk az elsőévesek útmutatóját tartalmazó e-mailt, amelyben a gyakorlati tanácsok és szervezési kérdések mellett tippeket is találtunk arra vonatkozóan, hová érdemes elmenni az iskola után pihenni.
Emellett a gimnáziumból egy barátnőm is ezt a karra akart jelentkezni, így megegyeztünk, hogy együtt megyünk. Nyugtató volt számomra, hogy legalább egy ismerősöm lesz a körben (lehet kérni a tanulmányi osztálytól, hogy ugyanabba a körbe helyezzenek), és nem lesz minden teljesen idegen és ismeretlen számomra.
https://www.vysokeskoly.cz/katalog-vs/univerzita-karlova/1-lekarska-fakulta/153
Mi tetszik neked a legjobban a karon?
A barátaim. A körben teljesen csodálatos emberekkel ismerkedtem meg, akikkel együtt alkotjuk nyolctagú csapatunkat. Az orvosok többnyire csodálatos humorérzékkel rendelkeznek, és egy olyan nehéz iskolában, mint az orvosi, nagyon nagy szükség van a barátokra. Megnyugtatjuk és támogatjuk egymást, mert mindannyian ugyanazon megyünk keresztül, és együtt tanulunk és segítünk egymásnak.
Mit szeretnél tudni az első év előtt? Van valami tanácsod vagy tipped, mire készülj fel és mit kerülj el?
Talán többet szeretnék tudni arról, mire vállalkozom. Mielőtt felvettek a karra, nem voltam biztos benne, mire számíthatok, ezért elég meglepődtem.
Mindenképpen fontos, hogy ne higgy el mindent, amit másoktól hallasz az 1. LF-ről. Mielőtt elkezdtem, hallottam, hogy itt hatalmas rivalizálás van a diákok között, és hogy a diákok még téves információkat is adnak egymásnak, hogy „kiszorítsák az ellenfelet a játékból”, és így nagyobb esélyük legyen bejutni a második évfolyamra. Ez nem igaz. Csodálatos emberek vesznek körül, akikkel segítjük egymást. És nem csak a barátaim a körből, hanem a többiek, beleértve az idősebb hallgatókat is, nagyon kedvesek és segítőkészek. Azt is mondják, hogy az 1. LF tanárai csúnyán bánnak velünk, és hogy más orvosi karokhoz képest nekünk sokkal nehezebb. Igaz, hogy találkoztam néhány tanárral, akik nem viselkedtek profin, és akik tényleg gonoszak voltak. De sokkal gyakrabban találkozom nagyon kedves vagy legalábbis semleges tanárokkal. Szóval azt mondanám, hogy ez nagyjából hasonló, mint bármelyik másik iskolában. Ami pedig a többi orvosi karhoz képest nagyobb nehézséget illeti, azt nem tudom megítélni. Másik orvosi karon nem tanultam, úgyhogy nem tudom. De biztosan nem lehet elhinni mindent, amit mondanak.
https://www.vysokeskoly.cz/katalog-vs/univerzita-karlova/1-lekarska-fakulta/153
Mi a legnagyobb rémálom az elsőévesek számára, és mitől féltél a legkevésbé?
A mi karunkon a legnagyobb rémálom a nyári vizsgaidőszak, amikor a hallgatókat többek között két nagy vizsga várja, anatómia és szövettan, ahol sokan megbuknak. Én leginkább az anatómiától féltem, ami valószínűleg minden elsőévest megrémít. Paradox módon azonban az anatómia helyett éppen a szövettan tűnt nekem nehezebbnek. Az anatómia ugyan nehezebb megtanulni, mert hosszabb, és ráadásul a tananyag gyakran hasonlít egy telefonkönyvre, amit néha elég nehéz megtanulni. Az anatómia vizsgáit azonban többnyire tisztességes professzorok tartják, ami a szövettanról gyakran nem mondható el.
Nem is tudom, mitől féltem a legkevésbé, a beiratkozás óta az orvostudomány általában ijesztett (ehhez nagyban hozzájárult az első évfolyam tanulmányi referense, néha komolyan úgy érzem, hogy a tanulmányi osztályon az embereket aszerint választják ki, hogy mennyire szimpatikusak), és egy ideig azt kérdeztem magamtól, hogy hova is kerültem. :)
Hogyan készültél a vizsgákra? Mi segített leginkább a felkészülésben?
A vizsgákra könyvekből tanultam. Az év során ugyan előadásokat is néztem, de egyáltalán nem jött be, hogy pdf-es előadásokból tanuljak a vizsgára, sokkal jobb egy könyv, amelybe a szemeszter során bejegyzem a jegyzeteimet. Nagyon fontos az is, hogy ne keverjünk túl sok forrást, ezért például két könyvből tanultam – az egyik könyv volt számomra a fő, a másik tankönyvet főleg akkor néztem meg, ha az első könyvben egy adott fejezetet nem értettem, vagy ha úgy éreztem, hogy túl rövid.
Ellentétben osztálytársaimmal, nekem nem segítettek a rengeteg kiemelő tollak, legfeljebb ceruzával húztam alá a fontos információkat a könyvben. Emellett a fontos dolgokat (főleg az anatómiai metszeteket) lerajzoltam, ami sokat segít. Ugyanígy bevált, hogy néhány bonyolult és áttekinthetetlen fejezetről (például a fej idegei vagy a vegetatív rendszer) rövid összefoglalókat készítettem.
Hogy értékeled a kar hátterét? Mi tetszik neked a legjobban?
A karunk háttere elég katasztrofális, eleinte az ember egyáltalán nem tud eligazodni, mert elárasztja a rengeteg információ, amelyek közül azonban nem mindegyikre van szükség, inkább az ember jobban átlátja, amit tényleg tudnia kell. Aztán jön az a szakasz, amikor a hallgatók éppen ellenkezőleg, semmiről sem tudnak, és mindent maguknak kell kideríteniük. Az 1. LF szervezeti szempontból elég kaotikus, és a tanulmányi osztály sem segít sokat. Sokkal jobb, ha szervezési kérdésekben a tutorodhoz vagy az idősebb hallgatókhoz fordulsz, ők már átestek ezen a káoszon, így a legjobb tanácsot tudják adni. Másrészt a kaotikus szervezésnek és a nem túl szimpatikus tanulmányi referensnek is vannak előnyei – ez egy hálás téma, amiről beszélgetni lehet az új osztálytársakkal, és órákon át együtt lehet őket szidni. :D
Hogy értékeled az első évedet az orvosi egyetemen?
Idén negyedik évfolyamra lépek, így már túl vagyok egy másik nagy rémálmon – a patológián –, és őszintén szólva úgy gondolom, hogy az első év volt a legrosszabb. Eleinte hatalmas sokk volt, nem számítottam rá, hogy ennyire sok időt fog igénybe venni. Az első héten még azt is éreztem, hogy nincs időm vagy energiám enni.
Nem voltam felkészülve arra sem, hogy ennyi dolgot kell egyszerre csinálnom, így gyakran mentálisan is nagyon megterhelő volt. Az első év során többször is elgondolkodtam azon, hogy otthagyom és máshova megyek, ahol nem lesz olyan stresszes számomra. Segített, amikor másokkal beszéltem erről – ezek az érzések teljesen normálisak, mindenkinek vannak ilyenek. Fontos, hogy az idegösszeroppanásainkat más időpontra tervezzük, mint a barátaink, hogy mindig legyen legalább egy, aki jól van, és megnyugtatni tudja a többieket. :) Pszichikailag nagyon megterhelő a nyári vizsgaidőszak is, különösen, ha nem minden sikerül elsőre, és valamelyik vizsgát meg kell ismételni. Nekem kétszer kellett megírnom a szövettan vizsgát, mire sikerült. De tudni kell, hogy ez is normális, sőt, ezzel is számolni kell, ezért is van három vizsga. :) És ha az ember túljut az első éven, akkor már csak jobb lesz.
Mit üzennél a kar jövőbeli hallgatóinak?
Gyűjtsetek előre minél több információt, és döntsétek el, hogy valóban ide akartok-e jönni. Mielőtt idejöttem, nem igazán tudtam, mire számíthatok, és nagyon meglepődtem, hogy az első évben milyen időigényes a tanulás. Fontos, hogy ne tűzz ki magadnak túl magas célokat, teljesen rendben van, ha nem tudsz mindent megcsinálni, ha nem tudsz mindent (ami egyébként sem lehetséges), ha az iskola miatt nem tudsz annyit dolgozni, mint korábban. Teljesen normális, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy semmit sem tudnak megcsinálni és semmit sem tudnak, ezért nem szabad, hogy ez kibillentsen, valószínűleg mindenki így van ezzel. Jó, ha vannak ismerőseid az idősebb hallgatók között, gyakran sokat tudnak segíteni.
Fontos az is, hogy az iskola mellett más dolgokra is legyen időd, ne feledkezz meg a hobbijaidról, és csináld azokat a dolgokat is, amelyek örömet okoznak és kikapcsolódást jelentenek számodra.
https://www.vysokeskoly.cz/katalog-vs/univerzita-karlova/1-lekarska-fakulta/153
Van még valami, amit hozzá szeretnél fűzni?
Végül azt szeretném mondani, hogy az orvostudományi tanulmányok, főleg az első évben, nagyon megterhelőek. Amikor először olvastam a tankönyveket, annyi szakszó, latin és kémiai kifejezés volt bennük, hogy néha nem is tudtam, mit olvasok. Az ember akkor azt gondolja, hogy esélye sincs, és úgyis kirúgják. Idővel azonban egyre jobban eligazodtam benne, így bár továbbra is nehéz volt, de legalább már tudtam, mit olvasok. :) Ezzel azt akarom mondani, hogy soha nem lesz könnyű, de az ember hozzászokik, és akkor már könnyebbnek tűnik. És bár sok időt kell rá fordítani, nem bántam meg, hogy erre a karra mentem. Ez a szak nagyon érdekes, három év alatt nem találkoztam olyan tantárggyal, ami kifejezetten nem tetszett volna (bár néhány tantárgytól nagyon féltem, mert tudtam, hogy a gimnáziumból nem hoztam magammal túl jó alapokat), és ha újra dönthetnék, akkor is az 1. LF-en tanulnám az orvostudományt.
Ez a kar a kedvenced, vagy vannak más kedvenceid is? Reméljük, hogy tetszett az interjú Anicával, és ezzel köszönjük neki, és minden jót kívánunk a hátralévő tanulmányi évekhez.
@ann_p001
A cikket készítették: Jana és Daniela
